Magyarország,
Gerecse,
Vértestolna-Tatabánya.

Szakaszok:
-Vértestolna új telepi buszmegálló-Bundschu kút.: 3,8km. kb.:1h.
-Bundschu kút-Tatabánya aluljáró.: 6,6km. kb.:1.5h
Túra nehézsége:
-Kellemes séta, nem túl nagy emelkedőkkel.
Hogyan csináltuk a gyakorlatban:
Tatabányán felszálltunk egy távolsági buszra, ami az érkezés helyéről indult reggel 6,52 kor.
Megvettük jegyünket Vértestolna Újtelep megállóig. Kb 40 perc alatt ért oda a busz.
Felnőtt jegyár 370 ft.
Itt az autókat is le lehet parkolni.
Tatabányára értünk 11h előtt pár perccel. Nem siettünk, de nem is ücsörögtünk sehol.
2018.01.27.
Túraleírás:
Több okból kifolyólag választottuk ezt a kis túrát. Egyrészt azért mert nem szerettünk volna egy egész napos elfoglaltságot, részint pedig azért mert a táj nagyon kedves nekünk..
Vértestolna egy kellemes kis település a Gerecsében. Egy kis gyöngyszem, amit körbe kisebb hegyek vesznek körül. S e miatt eléggé sajátos klímával rendelkezik. A nyár az nem túl meleg, de a tél, az bent tud rekedni a völgyben. Érdemes e szerint öltözködni. A falu szélén /ott ahonnan a sétánk indult/ egy szép, dimbes-dombos legelő mellett visz utunk. Tavasztól késő őszig láthatunk erre legelő jószágot. A falu határától Tarján felé indulva, pár száz méter megtétele után érjük el a Kék jelzésű turista utat. Jobbra be az erdőbe vesszük az irányt. Ez egy szórt kövesút, amit az erdészet, és a vadásztársaság is használ. Ezen az úton haladunk közel 1,5km-t. /a kék jelzés a szakasz elején az erdőben letér az utunkról/ Jobbra egy kerítés mellett merőlegesen az útra, folytatjuk utunkat. Ez már földút, néhol kevés aljnövényzettel. A kerítés ballra kanyarodik, és nemsokára meglátjuk a Bundschu-kút forrásszájait. Átfurakodunk a kerítésen, /vagy egyenesen tovább megyünk párszáz métert, és ekkor jutunk a Tóhoz./ itt egykor kapu volt, csak a vadász vagy erdész társaságok ezt elfelejtették visszatenni... Tehát eljutottunk a forrásig.
Itt a forrásnál megpihenhetünk, és olthatjuk szomjunkat kellemes vizéből.
Tovább fel a lépcsőn, és balra követjük a sárga pont turista jelzést. ár széz méter után, egy enyhén jobbra tartó útra térünk, vagy a sárgán tovább, és felkaptatunk egy kis dombra. Tovább a kis lankáson. Ekkor elérünk egy erdészeti munkáknál használt fa pihenőkocsit. Hasonlót mint a régi cirkuszi kocsik voltak, csak kisebbet. Hogy ez meddig lesz ott nem tudom, de jó pár éve ott van.
Tovább, és ismét szórt köves út jön.
Itt már a hagyományos sárga jelzésre érünk, amit jobbra követünk, egészen az egykori Kis-réti vadászház maradványaiig. Itt szintén vannak padok amiken ujjra feltöltődhetünk az általunk hozott javakkal.
Az egykori telek sarkán megkeressük a piros keresztet, és ezen haladunk egészen addig, míg el nem érjük az aszfaltos utat. Ez az út nem egy forgalmas út, hanem egy régi erdészeti út. Itt két választásunk van. Vagy tovább a turista úton, vagy balra lefelé az aszfalton. Nem kell megijedni, hiszen csak pár száz métert teszünk meg ezen. Nyár közepén, és ősszel itt az út mellett szép nagy szedrek, és egyéb fogyasztható finomságok teremnek.
A műúton egy láthatóan, érezhetően nagyobb lankánál jobbra a csemete kert irányában elmegy a piros kereszt. /Az erdei utat választók, és a műúton maradók is fel fogják majd ismerni!/ De mi maradunk a műúton. Innentől a piros jelzést követjük, és kb 1 km után a Tatabánya feletti Kő-hegyen bukkanunk ki, a Turul-parkerdőben. Itt ki akarja, felkeresheti a Turul madarat, Megnézheti a Szelim-barlangot, kedvére piknikezhet.
A parkolóban van egy csap, ami nyáron általában még működik is. Tehát itt is ihatunk a vízből.
Számunkra az út a város felé, tovább a piros jelzésen vezet. Leereszkedünk a "hegyről" kb 150m-t. Ennek jelentős része lépcső. Jelzésünk egészen a város belsejébe vezet, egészen a vasútállomásig.
Mi itt a térképen, csak az aluljáróig jelöltünk, mert onnan már látható a vasútállomás.
Remélem, hogy tetszett a leírás, és bízom benne hogy minél többen sétáltok erre egyet.
Ne feledjétek:
Az erdőből mindent vigyetek haza amit odavittetek!
Szép napot!
Modor

